Az utóbbi évtizedben egyre inkább elterjedtek az üzletek polcain a „bio” feliratú termékek, élelmiszerek. Első ránézésre a zöldségek és gyümölcsök pl. kevésbé szépek és drágábbak, ahogyan a választék is sokkal kisebb belőlük, mint az ún. konvencionális úton előállított társaiké. (Némileg abszurd dolog egyébként ez, hogy a tömeggyártásra és profitra szakosodott konvencionális mezőgazdaság és állattartás elterjedésével manapság már a „bio” termékek számítanak kuriózumnak, holott éppen azt a vonalat képviselik, mely sok évszázadon át, a civilizációs betegségek elterjedése előtt az alapállapot volt, mielőtt az iparosodás ilyen „magas” szintre jutott volna.)
De mit jelent egyáltalán manapság, ha valami „bio”? Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy bio mezőgazdaságnak, vagy akár bioterméket forgalmazó vállalkozásnak?
A „bio”, vagyis ökológiai szemlélet mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban vagy az élelmiszer előállításban jelen lévő irányvonal, mely több puszta irányzatnál: az EU-ban, így hazánkban is rendeletek szabályozzák ezen élelmiszerek előállítását és forgalmazását. Ezen szabályzatok az EU-n belül hatályosak, ezáltal EU-szerte átláthatóságot és összehasonlíthatóságot biztosítanak, továbbá garantálják a „bio” címke azonos jelentését minden EU-s országban. [1]
Nézzük is meg alaposabban, mi az, amiben a "bio" termékek mások, mint a konvencionális úton előállítottak? Mitől egészségesebb, ami "bio"?[2]
Növénytermesztés:
- GMO mentesség: mind a termesztett növények, mind az alkalmazott mikrobiológiai trágáyzószerek tekintetében.
- A növénytermesztésnek a talajt gazdagítónak kell lennie (zöldtrágyanövények, vetésforgó alkalmazása és a biogazdaságban képződött trágya felhasználása előírás).
- Az istállótrágyával kijuttatott nitrogén összes mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg N/ha/év mennyiséget.
- A növényvédelemben a megelőzés a meghatározó (=hasznos szervezetek kímélete és támogatása, ellenálló (nem GM) fajták alkalmazása).
- Csak az EU biorendeletek pozitív listáin felsorolt anyagok használhatók tápanyagpótlásra (pl. ásványi anyagok, benne nyersfoszfátok és kálisók stb.) és növényvédő szerként (pl. réz, kén, Bt. készítmények, olajok stb.).
- Alapesetben a szaporítóanyagoknak biogazdaságból kell származniuk.
- A biogazdálkodást 2-3 éves átállási szakasz választja el a szokványostól, amely alatt az előírásokat már maradéktalanul be kell tartani. A legalább három éve tiltott anyaggal nem kezelt területekről kíméletesen gyűjtött növények tekinthetők bioterméknek.
Állattartás:
- Az állatoknak biogazdaságból kell származniuk.
- A bio állatoknak megfelelő tartási körülményeket kell biztosítani a szellőzési és fény viszonyokat, térigényt, almozást, állomány nagyságát, mesterséges megvilágítás korlátozását illetően.
- Bio állattartásban csak lassan növekedő fajokat lehet tartani és megadott minimális élettartam után szabad levágni az állatot.
- Az állatok számára a szabadban tartózkodás lehetőségét kell biztosítani, amikor csak lehet, a baromfik kifutójának növényzettel borítottnak kell lennie.
- Az állatok csonkítása (farkalás, szarvtalanítás, herélés stb.) kivételesen, engedélyezés után lehetséges.
- A szállításnak és a vágásnak kíméletesen kell megtörténnie.
- A termékenyítés lehetőleg természetes legyen, a klónozás és embrióval végzett manipuláció (transzfer, szétosztás stb.) tiltott.
- Ökológiai takarmányt kell etetni, és annak lehetőség szerint minél nagyobb arányban a saját gazdaságból kell származnia.
- A növényevő állatok takarmányozását legeltetésre kell alapozni.
- Az ökológiai gazdálkodás állat-egészségügyében a legfontosabb a megelőzés, leromlás esetén gyógynövény alapú termékek, engedélyezett takarmány-kiegészítők, adalékok preferáltak, egyéb állatgyógyszerek alkalmazása után legalább 48 órás várakozás után lehet a terméket biotermékként értékesíteni, de ha évi 3-nál többször ilyen történik, az állatot újra át kell állítani.[3]
Méhészet:
- Hazánkban a Pannon még tartható.
- A hordás idejében 3 km-es körön belül a virágzó növényállományok ökológiaiak vagy természetesek legyenek.
- A kaptárok főként természetes anyagokból álljanak, az új műlépek bioviaszból.
- Betelelésre elég mézkészletet kell hagyni a kaptárokban. Rendkívüli esetekben a méhek etethetők, de csak ökológiai mézzel, öko cukorsziruppal vagy öko cukorral.
- A károsítás megelőzésére kell a hangsúlyt fektetni, a kaptárok és tartozékaik fertőtlenítésére a bio növényvédelemben engedélyezett anyagok, gőz és láng alkalmazható.
- Egy éven keresztül már bio módon kell tartani a méheket mielőtt bioként forgalmazzák a méhészeti terméket, valamint az átállási időszak alatt a viaszt ökológiai viaszra kell cserélni.
- Nem tarthatók bio és szokványos méhek egy gazdaságban.
Élelmiszer-feldolgozás:
- A bioélelmiszereket készítésük, tárolásuk során térben vagy időben el kell különíteni a szokványostól.
- A bioélelmiszerek ökológiai összetevőkből állnak, azonban piaci hiány esetén a mezőgazdasági összetevők legfeljebb 5%-a lehet szokványos (feltéve, hogy szerepel az EU biorendeletek erről szóló pozitív listáján, vagy ideiglenes hatósági engedély van rá).
- Az élelmiszeriparban általánosan alkalmazható mikroorganizmusok, enzimek, természetes ízesítők, ivóvíz, só alkalmazható.
- Csak külön jogszabály előírására (pl. bébiételnél) adhatók a bioélelmiszerekhez ásványi anyagok, vitaminok, aminosavak és egyéb mikrotápanyagok.
- Azok az adalék- és segédanyagok (kb. 50-50 db) használhatók, amelyek szerepelnek az EU bio rendeletek róluk szóló pozitív listáin.
- Ionizáló sugárzás, génmódosított élőlények és származékaik, valamint tartósítószerek, ízfokozók, szintetikus színezékek, állományjavítók stb. alkalmazása tilos.
Ezeken túl fontos még, hogy minden, bioterméket előállító és forgalmazó szervezet és cég – ahogyan a 3ebio webshop is – külön ökológiai ellenőrzés alatt áll vagy a Biokontroll Hungária, vagy a Biogarancia nevű ellenőrző szervezetek által. A biotermékek útját a termeléstől a termék eladásáig nyomon lehet követni. Ezáltal visszakövethetőbbek a termékek és lényegesen kevesebb a lehetőség a „mókolásra”.
A fenti összefoglalásból látszik, hogy a biotermékek esetében olyan élelmiszer a végeredmény, mely természetes, az emberi szervezet által megszokott és feldolgozható, hasznosítható, lehetőleg mentes minden olyan behatástól és összetevőktől, melyek feleslegesek és ártalmasak lehetnek az emberi szervezetre.
Fogyasztóként azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a „bio” címke egyáltalán nem biztos, hogy valóban egészséges termékre kerül, vagyis a „bio” önmagában nem garancia a minőségi, egészséges élelmiszerekre. Sőt, ahogyan mára már elterjedt marketing trükk a „greenwashing”[4], megfigyelhető az élelmiszeriparban és -kereskedelemben a „biowashing” is. Ennek során a „bio” termékek gyártásán és forgalmazásán keresztül próbálnak vállalkozások több profitra szert tenni oly módon, hogy kihasználják azt a széles körben elterjedt tévhitet, hogy a "bio" termékek minden esetben egészségesek és preferálandók, vagyis meglovagolják a biotermékek iránti keresleti hullámot és minél több "bio" feliratú, valójában nem túl egészséges terméket gyártanak és forgalmaznak.
Nézzünk is egy példát erre: adott egy bio, ráadásul gluténmentes, számos hazai üzletben elérhető ropi... (Megj.: Ahogyan a bio, a gluténmentesség sem garancia az egészségre, sőt... De erről is szó lesz még a blogon...)
Lássuk az összetevőket:
keményítő (kukorica, burgonya), ivóvíz, liszt (rizs, kukorica, köles), rizsszirup, napraforgóolaj, tengeri só, nádcukor, útifűmaghéj, emulgeálószer (napraforgólecitin), sűrítőanyag (növényi cellulóz származék (nátrium-karboxi-metil-cellulóz)), élesztőkivonat, térfogatnövelő szerek (nátrium-hidrogén-karbonát, ammónium-hidrogén-karbonát), savanyúságot szabályozó anyag (nátrium-hidroxid).
Bio? Igen? Gluténmentes? Igen. Egészséges? Háááát.... Lehetne elemezni, hogy miért NEM (keményítők, gyorsan felszívódó szénhidrátok, finomított cukrok, adalékanyagok...), de egy részletes és beható elemzés túlmutat e blogbejegyzés keretein. Egy biztos, maga az összetevőlista is magáért beszél...
Ha szeretnél egy olyan helyen vásárolni, ahol nem kell azon gondolkodnod, vajon minőségi élelmiszert választasz-e, mely lehetőség szerint csak a szükséges, természetes összetevőkből áll, nézz be a webshopunkba, mert mi már elvégeztük helyetted a kutatómunkát és a válogatást! A kiválasztási szempontjaink annyira szigorúak, hogy akár egy azon gyártó termékei közül is lehet, hogy bizonyos termékeket forgalmazunk, míg másokat nem – számunkra nem a kényelmes és gyors termékkészlet kialakítás a fontos, hanem a minőség, ebben nem ismerünk kompromisszumot. Irány a shop!
[1] Léteznek az általános EU irányelveken túli, még szigorúbb szabványokkal rendelkező nemzetközi tanúsítási rendszerek is (pl. BioSuisse, Demeter stb.). Webshopunkban Demeter termékeket is forgalmazunk, akit érdekel, miben tér el az általános bio irányelvektől ez a vonal további információk itt találhatók: https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/nemzetkozi-eloirasok/#demeter
[2] Forrás: https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/biokontroll-feltetelrendszer/#toggle-id-7
[3] A bio állattartás átállással kezdődik, amelyben először a használt mezőgazdasági területeket kell átállítani. A sertés, baromfi legelők és kifutók átállása egy év. A szokványos gazdaságból származó állatok és termékeik csak a következő átállási idő után amely során már minden előírás betartandó – tekinthetők bioterméknek. Az átállási idők felhasznált termékek és állatfajok szerint szabályozottak (pl. nagytestű állatok 12 hónap, baromfi húsként 10 hét, tojásként 6 hét)
[4] =zöldre festés, amikor egy cég „zöldebbként” tünteti fel éppen környezetkárosító tevékenységét, így meggyőzve a vásárlókat
